2012. július 18., szerda

2. fejezet: Bevásárlás egy sorozatgyilkos születésnapjára


Egy kis felhívás: az egész post egy fordítás, szóval, mikor megköszönöm stb., azt sem én írtam


A szürke ötven árnyalata, második fejezet, avagy Bevásárlás egy sorozatgyilkos születésnapjára




Először is, szeretném megköszönni mindenkinek, aki lelkesen támogatta az ötletet. Azt azért szeretném leszögezni, hogy ez egy nagyon hosszú lesz; mint egy maraton. Sőt. Olyan lesz, mint egy ultra-maraton, aminek útja egy pillanatragasztóval összekent aknamezőn át vezet. Támogatásotok olyan, mint a Gatorade, felfrissítitek az agyamat, ahogy próbálom magam tovább vonszolni.

A franc. Még csak a második fejezetnél tartok.

Mielőtt megosztanám ezt a csodálatos összefoglalót, fel kell hívnom a figyelmet @Scarimonious-ra, akit tegnap kezdtem el követni Twitteren és aki máris bizonyított, hogy milyen jól is tettem. Emlékeztek még, hogy milyen nyakkendőre vágytam az előző bejegyzésben?

Kívánság teljesítve


@Scarimonious-nak meg lehet megköszönni. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én, a könyv hátralévő részében, pont így fogom magam elé képzelni Christian Grey-t.

Oké, jöhet a kellemetlen rész. Ott hagytuk abba, hogy Ana, Grey irodáját elhagyva beszállt a liftbe. A második fejezet a szíve dübörgésével, az ajtó nyílásával és kúszással-mászással kezdődik, ami nem végződik egy tipikus Bella Swan Anastasia Steele seggreeséssel. Nem is tudom, Ana, talán nem esnél el annyiszor, ha több sebességi fokozatod lenne, mint egy ócska fűnyírónak. Esküszöm, vagy úgy megy, mint egy normális emberi lény, vagy mint egy flippergolyó, aminek nagyon téves elképzelései vannak a gravitációról.

A széles üvegajtó felé vágtatok, és hirtelen szabad vagyok. Seattle nyirkos, tisztító, támaszt nyújtó levegője vesz körül.

Ha én a nyirkos és tisztító szavakra gondolok, az első melléknév, ami beugrik, az a párás. És egyébként is, nem Portlandbe vezetett az első fejezetben? És most Seattle-ben van… ó, ki nem szarja le, ez az egész hely úgyis csak egy nagy, esős Forks E.L. James számára, nemdebár?

Még egyetlen férfi sem hatott rám úgy, mint Christian Grey, és fel nem fogom, miért.

Hát, ezt én sem tudom felfogni, kedves AnaBella. Még egy perce sincs, hogy egy arrogáns fasznak gondoltad, akit ki nem állhatsz. Na mármost, kedves Olvasó, biztosíthatlak affelől, hogy ismerem a gyűlöllek-szeretlek féle vonzás szabályait. Megértem, hogy szeretni kell ahhoz valakit, hogy meggyűlöld és gyűlölni, mert szereted. De ez inkább úgy jött le, mint egy kisiskolás kínos szerelembe esése: Nem kedvellek, de kedvellek, szóval most fogom magam, és csúnyákat fogok rólad gondolni, miközben teleírkálom a füzetem a neveddel.

Ana kisétál az esőbe, és nekidől egy (acél) oszlopnak, mert kell neki egy pillanat, míg kiheveri azt a sokkot, amit Christian Grey puszta, nyers szexuális kisugárzása váltott ki belőle. Ha eddig nem vetted volna észre, hogy ő rá mennyire, de mennyire hatással van Grey, hát, akkor nincs remény számodra, mert éppen hogy csak pofán nem csap vele. A drámaibb hatás kedvéért még egy „szent szart” is bedob. Már tudhatnád, hogy kezdenek komolyra fordulni a dolgok, ha Ana így beszél.

Hazaindulván Seattle/Portlandből, fejében újra és újra lejátsza az interjúztatás erősen sikamlós élményét. Most komolyan, amennyit ez erről beszél, azt hihetném, hogy Barbra Walters-nek vízálló bugyit kell hordania, mert ugye az interjúk azok már csak ennyire izgatóak. Oké, nem mindegyik. Csak azok, amelyikekben olyan férfi az alany, akinek nyakkendője pajkosan néz.

Oké, Grey nagyon vonzó, csupa önbizalom, parancsoló és laza, ezzel szemben arrogáns, és a kiváló modora ellenére is zsarnoki és hűvös. Igaz, van mire arrogánsnak lennie.

Aki csak nézi a Downtown Abbey-t tudja, hogy általában a kifogástalan modor kéz a kézben jár a totál idegenek felé érzett mély érzelmekkel. Na, pont az ilyen dolgok fognak engem a sírba vinni. Attól még, hogy valaki kifogástalanul viselkedik nem jelenti azt, hogy barátságos természetű. A következő mondatban egy „önkéntelen borzongás” fut végig Ana hátán. (Ezt a mondatot speciel kihagyták a magyar kiadásból.) Ki borzong saját akaratából? Most komolyan, ki az, aki el tudja dönteni, hogy na most akkor én megborzongok vagy sem? Főleg azok után, hogy kint állt az esőben, egy acéloszlopnak dőlve? Pont az ilyen dolgokba lehet belefáradni, ilyen kis szarságokba.

Szóval, Ana azon gondolkozik, hogy Greynek minden joga megvan hozzá, hogy arrogáns legyen, ezután azt mondja, hogy Grey „rosszul viseli az ostobaságot” és én itt köpöm ki a rágómat. Ribi, kérlek. Nem sokkal ezelőtt szó szerint beestél az irodájába, bénáztál a diktafonnal, sértegetted szemtől szemben és ezek után mégis lemondta a következő megbeszélést, attól félve, hogy nehogy még a végén saját mozgássérült parkolóhelyet kapjál az épületet elhagyva. Bár így utólag átgondolva, ez az utolsó rész inkább arra enged következtetni, hogy tudta a biztosítási kockázatát annak, ha egy olyan ember tartózkodik az birtokán, mint te. De azért mégis. El kellett ez az együgyűt viselnie és nagyon udvarias volt mindeközben. A kifogástalan modora miatt.

És Kate kérdései - jaj! Az adoptálás, no meg az, hogy meleg-e. Megborzongok. El sem hiszem, hogy kimondtam. Föld, nyelj el! Mostantól bármikor eszembe jut ez a kérdés, majd' elsüllyedek zavaromban. A fene egyen meg, Katherine Kavanagh!

Jaj, annyira zavarban van és nem azért, mert előadott egy Bella Swan-féle bénázást az irodában, nem azért, mert a szemébe mondta, hogy irányításmániás, nem azért mert nyíltan ellenségesen viselkedett az interjún, nem azért, mert úgy állt kint a zuhogó esőben, mintha egy ’89-es Michael Bolton klip meghallgatására jelentkezne, hanem Katherine miatt. Katherine ráerőszakolta, hogy felolvassa azokat a kérdéseket, amik elolvasásával ezek szerint nem fárasztotta magát az interjú előtt. Dühös Kate-re, mert egy életrajzot sem adott neki indulás előtt, de egyáltalán azt elolvasta volna-e, ha tudjuk, hogy még a kérdéseket sem volt képes átnézni?

Miután úgy dönt, hogy most már eleget elmélkedett azon, hogy mennyire lehetetlenül jóképű pasi ez a Christian Grey, kihajítja az ablakon férfi azon intését, hogy vezessen óvatosan, mert ez az Újhold, és átkozott legyen, ha hagyja, hogy a férfi, őt hátrahagyván, csak úgy elszökjön Olaszországba és feláldozza magát! Ja, nem, bocsi. Ezeket mindig összekeverem, de hát, tudtok engem hibáztatni? Felhangosítja a „lüktető indie rockot” és végigszáguld az országúton. Tíz az egyhez, hogy a Black Holes and Revelations-t hallgatja a Muse-tól. Azért, ha eddig nem esett volna le finom kis utalgatásaimból, mert ez az Alkonyat.

Olvashatunk egy kis leírást Ana lakóhelyéről, ami kétlakásos házak kis telepénél található, a WSU kampuszához közel. Úgy tűnik, hogy Kate szülei megvették neki a helyet. A lakást? A kétlakásos házat? Az egész telepet? Ki tudja, mert ugye az alany-állítmány egyeztetése csak a beszariknak kötelező és E.L. James nem beszari. Ana rájön, hogy Kate szeretné majd tudni, hogy ment az interjú. Elképzelem, ahogy Kate meghallgatja majd a felvételt, amin hallatszik Ana hogy beszél Washington és/vagy Oregon állam legbefolyásosabb iparmágnásával és el lesz tőle ragadtatva. Ana, eközben, nincs elragadtatva. Barátnőjén az a borzalmas rózsaszín pizsama van, amit csak leggyengébb pillanataiban szokott felvenni. Kate megöleli Anát, elmondja, hogy aggódott, hiszen korábbra várta, és alaposan megköszöni neki, mielőtt elkezdene kérdéseket feltenni neki az interjúról. Vajon Ana belső monológja hogyan reagálja le ezt?

Jaj, ne már, kezdődik a Katherine Kavanagh-féle inkvizíció.

Most ez komoly, Ana? Ez komoly? Azt vártad, hogy majd nem kérdez arról az interjúról, amin, mint az egyetemi lap szerkesztője, pozíciója áll vagy bukik? Mikor az Alkonyatot olvastam, volt egy olyan érzésem, hogy ha az Alkonyat Bella memoárja lenne és Bella barátai elolvasnák, kibasznák, mint disznót az óljába, mielőtt még annyit kérdezhetne „Mi ez a sok sár?”. Egyre több szimpátiát érzek nyamvadt Kate iránt, mint Ana iránt. Persze, Ana főzött neki levest, de tuti, hogy eközben is magában panaszkodott.

- Csak ne nézz olyan ártatlanul. Miért nem adtad oda az életrajzát? Hülyének éreztem magam, aki még az alapvető háttérkutatást sem csinálta meg.
Kate a szájához kapja a kezét.
- Basszus, Ana. Ne haragudj... teljesen kiment a fejemből.
Tovább fortyogok.
- Alapvetően udvarias, hivatalos, kicsit merev - mintha koravén volna. Nem úgy beszél, mint
egy huszonéves ember. Hány éves is?
- Huszonhét. Tényleg ne haragudj, Ana. Fel kellett volna készítenem téged, de olyan pánikban
voltam.

Talán a csávó egy vámpír. Talán ezért hangzott úgy, mintha koravén lenne. És hamár ilyen merész kijelentésekkel dobálózunk, Ana, lehet, hogy te is vámpír vagy, begyepesedett kifejezéseidet elnézve. „Huszonéves ember”. Ki beszél ma már így? Senki. Egyáltalán senki. Gyerekek, ezért is kell hangosan felolvasni a párbeszédjeiteket. És ez a harmatgyenge káromkodás. Basszus? Talán az „ó, atyám” és a „kutyafáját!” nyomtatásban túl erős lett volna? Azon se csodálkoznék, ha belefutnék egy „Azt a nemjóját”-ba vagy „a betyár mindenit”-be. Ha kitalálnánk egy olyan ivós játékot, amiben mindig akkor kéne inni, mikor valaki egy hihetetlenül gyenge káromkodást használna, tudjátok mi történne?

Ez történne.


De nem kendőzöm el, hogy ez mennyire irritáló számomra a fejezet ezen pontjánál. Nézzétek Kate hányszor kér bocsánatot Anától. Egyébként miért is kér bocsánatot? Mi akadályozta Anát abban, hogy várakozás közben lecsekkolja Grey-t a mobilján? Semmi. Ana tudta, hogy interjút fog készíteni vele. Kate nem fogadott fel kommandósokat, hogy törjenek be a szobájába éjnek idején, kábítólövedékkel lőjjék le, húzzanak zsákot a fejére, majd dobják őt, a kérdéseket tartalmazó papír és egy diktafon társaságában a férfi irodájába. Felkészülhetett volna jobban, ezt nem tette, de mivel ez Ana története, nekünk is olyan dühösnek kellene lennünk Kate-re, mint Ana? Bocsi, E.L. James, de nem veszem be, amit ma árulsz.

Mivel Ana mindenekfelett egy mártír, azonnal elindul a munkahelyére, ami egy vas- és fémárubolt. Tudjátok, ez azért is ironikus, mivel Ana teljesen reménytelen minden csináld-magad dologban. Egészen pontosan azt mondja, hogy „szar” a csináld-magad cuccokban, de ezt csak félve mertem leírni az ivós játék miatt. Nem szeretnék az alkoholmérgezésetekért felelősséget vállalni. Ana inkább egy fotelban összegömbölyödve könyvet olvasna, mintsem építsen valamit a kezeivel, ez pedig a fűrész vs. ujjak dologból kiindulva erős önfenntartó-ösztönt eredményez, már amennyire meg tudjuk állapítani az eddigi koordinációjából. De sokat tud ezekről a dolgokról, és Ana örül, hogy dolgozhat, mert legalább addig sem gondol Grey-re.

Miután, ugyan a munkahelyén semmi sem történik, de csak azért is ránk erőltet pár bekezdést, Ana hazamegy, látja, hogy Kate a sztorin dolgozik. Ana még egyszer emlékeztet minket, mennyi tanulást hagyott ki, csak azért, hogy interjút készíthessen Christian Grey-jel. Azonban, mikor a lány megjelent a munkában, főnöke azt mondta neki, hogy aznapra nem is várta. Oké, álljunk meg egy pillanatra. Ana otthon maradhatott és tanulhatott volna, de ő ehelyett úgy döntött, hogy bemegy, ráadásul nekünk is vele kellett tartanunk? És miért? Azért, hogy további bizonyítékot szogáltasson arra, hogy ő mennyire elkötelezett és eltökélt, hogy nyomorult legyen és dühös a lakótársára, aki, az eddig elhangzottak alapján, tök rendesnek tűnik? Egyre jobban és jobban kedvellek, AnaBella SteeleSwan.

Kate úgy gondolja, hogy Grey azért ajánlotta fel, hogy körbevezeti Anát az irodájában, mert szeretett volna minél több időt eltölteni vele. Ana persze belül lefújja ezt az ötletet, azt gondolván Grey csak a hatalmával akart hencegni. Merte Ana pont olyan, akit a befolyásos, gazdag pasik le akarnak nyűgözni. Nem tudom megérteni, hogy lehet egy karakternek ekkora arca, közben pedig semmi önbizalma.

- Nem baj. Még így is jó cikket kanyarítok. Kár, hogy nem csináltál képeket. Jóképű szarházi,
ugye? Érzem, hogy lángol az arcom.

Van itt még egy probléma, amiről muszáj szót ejtenem, ha már ennyire nem jut eszembe más kritizálható dolog. Látjátok az előbbi dialógust? Olyan, mintha Ana mondaná, igaz? Nem. Ez a mondat Kate szájából hangzik el, Ana reakciójával megtoldva. És ez állandóan előfordul. Ez megnehezíti az olvasást, mindig ki kell találni éppen ki mond mit. Ugyanez a problémám volt Az időutazó felesége c. regény olvasása közben is. És biztos vagyok abban, hogy ezért a kijelentésemért majd a pokol egy külön bugyrában kapok helyet.

Kate szeretne még többet beszélni arról, mennyire jóképű is Grey, eközben Ana azzal van elfoglalva, hogy arról panaszkodjon mennyire is nehéz volt egy egyetemi lapnak interjút készítenie. Azt hiszem, Ana is belefáradt már abba, hogy azt hallgassa, Christian mennyire jóképű, lenyűgöző, parancsoló, arrogáns, titokzatos stb.. Ana aznap éjjel „sötét helyekről, sivár, hideg, fehér padlókról és szürke szemekről” álmodik.

Ezután következik egy kis heti összefoglaló Alkonyat-módra, de csak miután megint lekicsinylő megjegyzést tesz Kate-re és pizsamájára. Megtudjuk, hogy Ana anyja Georgiában él. Vajon el szokott-e kocsikázni az ország másik végére, hogy Bella anyjával csevegjen egy kicsit, mivel mindketten bohókásak és friss házasok, szóval van pár közös vonásuk. Vagyis ez a két személy egy és ugyanaz. Mint ahogy Bella anyja, ő is azonnal a fiúkról érdeklődik. De van egy pont, amiben az anyukák különböznek. Bella anyjának van neve. Anyjával való beszélgetés után, felhívja a mostohaapját, Ray-t. Ana Ray-t tartja az apjának, annak ellenére, hogy az csak horkantásokkal kommunikál és az egyetlen ok, amiért előrébb tartja őt a biológiai apjánál, az az, hogy Ray „még él”.
Ezzel elérkezünk a péntek estéhez, amikor is Ana haverja, Jose megy át hozzájuk. Jose egy teljesen új és egyedi karakter, egyik Alkonyat szereplőhöz sem hasonlítható. Sötét szeme van, az apja és Ana mostohaapja öribarik és habár kedveli Anát, és szeretné, ha járnának, Ana jól bezárta őt a barát-zónába. Kihívlak, kedved Olvasó, hogy találj akár egyetlen olyan szereplőt is az Alkonyatban, aki hozzá hasonlít. Úgy értem, ezek a plágiumvádak egyenesen vérlázítóak. Jacob a motorokat szereti, Jose fotózni szeret. Egyáltalán semmi, de semmi hasonlóság nem fedezhető fel közöttük.

Nézem, ahogy José kinyitja a pezsgőt. José magas, csupa váll és izom a farmerban, pólóban;
napbarnított bőr, sötét haj és izzó, sötét szem. Igen, José nagyon jó pasi, de azt hiszem, előbb-utóbb veszi az üzenetet: csak barátok vagyunk.

Csak az átláthatóság kedvéért mondom, hogy nem E.L. James hibája, hogy nincs ékezet Jose nevében. Az enyém. Egyszerűen csak túl részeg vagyok azután a sok „basszus” után.

Ana nem randizik, mert nincs olyan férfi a világon, aki jobban bejönne neki, mint a klasszikus irodalmi művek férfialakjai. Vagyis, tudod, Christian Grey-t kivéve, de ő ugyebár ebbe bele se mer gondolni. Napokkal később vagyunk, de még mindig kínosan érzi magát amiatt, hogy kommandósok kereszttüzében kellett a férfitól megkérdeznie, hogy meleg-e. Persze, egyfolytában róla álmodozik, de csakis azért, mert ő és az interjúja teljes kudarcba fulladt.

Szombaton az üzletben Ana éppen raktározik, mikor, tippeljetek, ki sétál be és bámulja hátborzongatóan addig, míg Ana fel nem néz? Christian. Kibaszott. Grey. Lazán és nagyszerűen kinézve (a megszemélyesített nyakkendőt otthon hagyva) próbálja előadni az éppen-csak-a-környéken-jártam dolgot. Gondolom, ha az ember milliárdos, megvan a keret arra, hogy Seattle-ből egy portlandi vas- és fémáruboltba vezessen át. Haver, azért gondoltam, szólok, hogy ez az egész környéken jártál duma kissé átlátszó, ha csak azért vezettél három órát, hogy settenkedj valami csaj után, aki egy vas- és fémáruboltban dolgozik. Ezek után az írónő megajándékoz bennünket az írott nyelv történelmének minden bizonnyal legkiválóbb metaforájával:

Meleg és erőteljes a hangja, akár az olvasztott étcsokoládés karamellkocka... vagy ilyesmi.

Látjátok ezt? Emlékeztek még arra, mit írtam a bevezető bejegyzésemben a Pulitzer-díjról? (Nem tudom, mit írt). Visszavonom. Azért nem osztottak idén Pulitzer-díjat szépirodalmi kategóriában, mert egyik jelentkező se tudott ehhez a metaforához felérni, de ha A szürke ötven árnyalatának adták volna, sértés lett volna prózaságának kiválóságára nézve. Lehetetlen helyzetbe kerültek.

Ana ad egy remegő-térdű, szívdobogásos, irulós-pirulós körbevezetést Grey-nek a boltban. Elég sajátos cuccokat keres. Például kábelkötözőt, amik között olyan erotikusan válogat, hogy Anának félre kell néznie. Ragasztószalagot. Kötelet. Ana érdeklődési köreiről beszélgetnek, eközben a bolt tulajdonosa felhívja a rendőrséget, mert teljesen nyilvánvaló, hogy a csávó emberrablást tervez. Csak viccelek! De hogy a nyugta még nyugtalanítóbban nézzen ki, Ana azt javasolja, hogy vegyen kezeslábast. Körülbelül 3.2 másodperc kellett ahhoz, Christian Grey RPattz-ből Dexterré változzon a fejemben.

A két szereplő közt lezajló párbeszéd annyira gyerekes, hogy nem értem, miért tekintik ezt erotikusnak:

- Nyilván nem akarja tönkretenni a ruháját - intek nagyjából a farmerja felé.
- Le is vehetem. - Önelégülten mosolyog.
- Ó... - Érzem, hogy ismét az arcomba szalad a vér. Olyan vörös lehetek, mint a Kommunista
kiáltvány. Ne szólalj meg. Ne szólalj meg. Hallgass.
- Veszek overallt is. Isten ments, hogy tönkretegyem a ruhámat - mondja szárazon.

OMG LOL, ugye vágjátok? Én annyira vágom. Hogy ha leveszi a ruháját (omg), MEZTELEN lesz. Ájulás. Placcs. Jelenet vége.

Ana megkérdezi Christiant, hajlandó lenne-e fotósorozathoz, amit be lehetne rakni a róla szóló cikk mellé és Grey persze, hogy hajlandó lenne. Megadja Anának a mobilszámát, ami a jelek szerint egy szerződés, mert mikor a lány egy régi barátja jelenik meg a színen, aki „túl barátságosan” viselkedik, a szemét meregeti rájuk és furán kezd el viselkedni.

- Csak ezek. - Hideg és pattogó a hangja. A csudába is... megbántottam? Mély lélegzetet veszek, és a pénztárgéphez lépek. Ennek meg mi baja?
Beütöm a kötelet, az overallt, a tapaszt és a kábelt.

Az a baja, hogy a csomagtartójában levő csávó nem fog addig életben maradni, hogy halálra lehessen kínozni, ha ilyen lassan ütöd be a tételeket, cukipofa.

Erotikus regények egyik kihívása, hogy is lehetne érzékiséget belevinni teljesen hétköznapi szituációkba. Ez egyfajta feszültséget teremt a között a két szereplő között, akik később csinálni fogják (írói kifejezés). Például:

- Kér hozzá táskát? - kérdem, miközben átveszem a hitelkártyáját.
- Köszönöm, Anastasia. - A hangja valósággal simogatja a nevemet, és a szívem ismét kalapál.

Oké, talán nem a legjobb példa. Végre, a hiper-szexi gyilkosos felszerelés shoppingolás után, Ana bevallja, hogy lehetséges, előfordulhat, hogy egy kicsit vonzódik Christian-hez:

Oké, tetszik nekem. Tessék, bevallottam magamnak. Többé nem titkolhatom az érzéseimet. Soha nem éreztem még ilyet. Vonzónak találom, nagyon vonzónak. De tudom, hogy reménytelen a dolog. Keserédes bánattal sóhajtok. Puszta véletlen, hogy idejött. De azért távolról csodálhatom. Abban nincs semmi rossz. És ha találok egy fotóst, holnap hosszan csodálhatom.

Ja, valószínűleg nem érdekled. Csak három órát vezetett, hogy egy ócska kifogással (meglátogatni az egyetemet) megjelenjen, és gyanús dolgokat vegyen abban a vas- és fémáruboltban, ahol dolgozol. Anát olyan könnyű lenne elrabolni és feldarabolni, de tényleg. „Pont a környéken jártam,  és úgy döntöttem, hogy felvásárlok kábelből, kötélből és féltékenyen bámulok rád, miközben egy másik férfival beszélgetsz.”  És miben fogadunk, hogy a szerencsétlen idióta, aki a képeket fogja készíteni Dexter RPattz Grey-ről, az nem lesz más, mint Jose, a srác, akit Ms. „Csak Mr. Darcy tud engem megbizsergetni ott alul” Steele örökre a barát-zónába száműzött.

A beteg dolog az, hogy alig várom, hogy többet olvashassak. Kezdem megérteni, miért lett ez a könyv ekkora szám. Sajnos azonban kezdem úgy is érezni, hogy a Hülyék Paradicsomának cselekménye valójában szörnyű prófécia és ez a könyv lesz az emberei faj bukásának alapjában az egyik mérföldkő.

11 megjegyzés:

  1. Imádom hogy ilyen gyorsan haladsz vele, de azért ne kínozd magad, ha nagyon fáradt vagy inkább hagyd másnapra, oké? :)

    Az eredeti író viszont hatalmas arc. xD És szerintem remekül hozod át fordításban az egész laza stílust, meg a káromkodások fokait meg minden, szóval hajrá. :D

    De... ezt a könyvet komolyan kiadták? Komolyan?! A beteg dolog az, hogy én is izgatottan várom a folytatást.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. hú, köszi szépen! :D

      igen, szerintem mostantól nem fogok egy bejegyzést egy este alatt lefordítani, inkább kisebb részekben :'D

      igen,mikor először olvastam az írását, kurva nagyokat röhögtem :D

      hát igen, kiadták...és nem is ez a durva, hanem hogy 20 millió példányban el is kelt

      Törlés
    2. Na az tényleg durva. Mert oké, akár még el is olvasnám ha nem lenne ilyen összefoglaló róla, de hogy pénzt nem adnék érte, az biztos. :D Meg érted, akkor se úgy olvasnám, hogy hú, milyen profi romantikus regény, hanem inkább röhögni.

      Törlés
    3. ismerős, én így olvastam a Twilight-sorozatot :'D

      Törlés
  2. Szia Dóra!

    Megvallom most értem a regény végére. Elolvastam. Fogalmam sincs mi vonzott annyira, hogy végigolvassam, de megtettem, sőt még izgatottan vártam is a befejezést. Kezdek arra gyanakodni, hogy egyszerűen valami olyan titkos jelek vannak a sorok között ami emberi ésszel fel nem fogható és a tudatalattimban hipnotizált. Mert nem tudom miért, mert az előzmények, a kritikák alapján el nem olvastam volna, valami mégis hajtott, hogy végigküzdjem magam.
    Nincs értelme titkolnom ez a szemét Grey csábított végigolvasásra. Mert Ana úgy ahogy van nem érdekel a storyban, nem bírom a nyámnyila nőket, és Ana igazán csak kétszer volt képes megfelelni egy normális női szereplőnek...majd alkalomadtán megjegyzem melyik két jelenetben éltem meg hogy na végre nyüszögött már vmi értelmeset is ennek a pasasnak.
    Én nem olvastam az Alkonyat csodáit, szerencsére csak három filmet láttam, szóval...úgy olvastam végig, hogy nem fenyegetett szüntelen vmi szirupos ragacs az oldalak lapozásánál.
    De a második fejezet kritikáját olvasva tényleg be kell ismerni, eléggé sok összecsengés van.
    A különbség, hogy ezerszer inkább a szadomazo Grey mint nyálherceg Edward. legalábbis nekem...
    Továbbra is fenntartom, a második fejezettel kapcsolatban is a véleményem ez a szerencsétlen Grey jobb partnernőt érdemelne és akkor talán képes lenne szerelmesnek lenni is. Sajnos Ana nem igazán billenti ki a mérleget, bármennyire is hiszi magáról Anácska, meg Grey is ezzel hitegeti...szerintem a való még mindig az, hogy Grey mindent megélt, és egy mindent megélt férfival nem igazán tud mit kezdeni egy homokozóban üldögélő kislány.

    Úgy hogy én megmaradtam a Grey-re fókuszáláson. és így sokkal élvezhetőbb a történet. Hogy Ana mikor mit nyafog az annyira nem tudott lekötni, de mindig Anával együtt izgatottan vártam, hogy na gyere már Grey és mutasd meg mit tudsz. ;) és már Greynek szurkoltam, hogy mindent bele!
    Tökéletes volt a barkácsboltban is. Itt vagyok, érted jöttem és megbasználak a raktárban ezekkel a férfias kis eszközökkel, amiket kiválasztottam csak neked :)))
    Egy életre valóbb nővel sokkal provokatívabb lehetett volna ez a vásárlás, de hát egy 21 éves irodalomszakossal van dolgunk. Nem tudom ki látott már testközelből irodalomszakos egyetemistát, én elég sokat. És tényleg ilyenek. Szóval Grey keress már méltó partnert a szexjátékaidhoz!!!
    Mellesleg a legvonzóbb pasi bevonul a munkahelyedre, csorog a nyálad, hogy a cipőd orrát éri, és közben elalélsz már csak a látványától is...természetes emberi reakciók, A szemét kis Ana legalább megkapta amit akart, a pasi független és pont őt akarja...egy szava sem lehetne mégis csak nyafog...

    Üdv: Timi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. szia!

      Maradjunk abban, hogy Grey egy hatalmaskodó, gyáva férfi, aki mint valami predátor, mikor szagot fog, lecsap Anára, mert érzi, hogy rajta majd tud uralkodni. Kb. az első pillanatban lejön neki, hogy mivel jól néz ki és még gazdag is, nem lesz nehéz dolga manipulálni. Ana meg amúgy is hülye, szal megérdemlik egymást.

      És akkor most neked úgy általában bejött ez a könyv?:D

      Üdv:
      Dóra

      Törlés
    2. Szia Dóra!

      Hogy bejött-e a könyv? Mh nekem Grey jött be.Senki más nem. Talán Kate igen. És szerintem ketten együtt jó párost alkotnának, kár hogy nem jöttek össze. Mert nagyon összeillenének, olyan igazi adok kapok, egymást széttépjük módon, de szép harc lenne férfi és nő közt. Szóval csak Grey és senki más.
      Most nem is a külső, meg a gazdagság...inkább az ahogy bizonyos helyzetekben reagál...mindig figyeltem, hogy na most mit lép...és meg kellett állapítanom, hogy nagyon korrekt a pasi.
      Fixálta a szabályokat. Ana mégsem használja a vörös vagy sárga szavakat. Miért? komolyan azt hitte ha kér valamit akkor azt nem teszi meg Grey? Ez olyan mint egy zombitól azt kérni gyere zabálj fel aztán azt hinni hogy nem fog felzabálni. Na szóval nem értem Anát úgy ahogy van.
      De Grey...na ő aztán nem az a pirulós, hova tegyem magam döntésképtelen srác. Persze iparmágnás igazgató minden, ez elvárható...
      De azért vezetők közt sem születik sok ilyen mint ő. Tudja hol vannak a határok, az alkalmazottait tiszteli, udvarias, nyugodt, hűvös, nem vág pofákat, nem veszti el a türelmét, különösebben nem borul ki.( azért rémlik, hogy szociálisan érzékeny is...jó megteheti, de senki sem kötelezi erre...vmi mégis ott van benne... hogy egy kicsit jobbá tegye a világot, ez is valami)
      Lehet rá számítani!!!!
      Basszus hány ilyen pasas van a világon?
      Aki elsőre megérti azt amit mondasz.
      Jól vagy? Jól vagyok. ok.
      De akkor tényleg azt mond ahogy vagy! És Ana erre képtelen. Aztán amikor Grey rájön, hogy Ana hazudott visszamegy hozzá és vele marad! Amikor Ana részegen felhívja...
      És ekkor még nem is a barátnője, még be se feküdt neki, Grey mégis felelősséget érez iránta!
      Grey maximálisan támogatja Anát, a karrierjét, a terveit, tiszteletben tartja Ana kérését, vagy távolságtartását...ja és ha ráébred Ana érzelmi-lelki válságaira, akkor átutazza a kontinenst hogy vele legyen!!!
      Egy elfoglalt vezérigazgató, aki közben a világ szegényeit eteti!
      Ami a szexuális szokásait illeti, hát Ana is eléggé ludas a dologban, hiszen szüzike létére azért belemegy, nem tiltakozik, alá sem írt semmit (titoktartáson kívül) és mégis maximálisan betartja a szabályokat (térdeplés alávetettség stb.)Anát a kis drágát vagy a belső istennőjét vagy micsodáját azért izgatja ez a sok különös dolog, a kis játékszoba azért kíváncsisággal tölti el. És azért lássuk be a leglehetetlenebb pózokban és helyzetekben is Grey elviszi és kielégíti! ( azt hiszem csak a csónakházban nem)És Ana a fájdalmak nagy részét élvezi!!! Nem lett volna köteles ezeket engedni, megakadályozhatta volna egy elsuttogott sárgával, vörössel mégsem tette.
      Grey korrekt volt. Figyelmeztette Anát az elején, hogy nem ilyen férfit keres mint ő! mert tudta, hogy ez a szédült liba komoly kapcsolatot akar, meg szépirodalmi romantikát, meg gyerekeket meg fehér kerítést meg kertvárosi házat meg minden. Hát kézzel lábbal szabályzattal szerződéssel minden létező módon elmagyarázta ennek az Anának hogy ez van és a lány azt hitte majd ő mint vmi szent (szar) megváltoztatja ezt a kiforrott egyéniséget????Ő a kis Ana, a szépirodalmi romantikájával, azt akit az élet taposott meg és nevelt ki? Ő aki a szerelmet csak nyomtatott betűkből és lapokból ismeri???

      Törlés
    3. Grey rengeteg engedményt tesz ennek az Anának és a csaj hát alig értékeli. Vele alszik, bemutatja a szüleinek, a csillagokat lehozza neki az égről, a segge alá tol egy kocsit, bármit kívánna Ana Grey megvenné neki. Grey mégis kénytelen saját megfigyeléseire hagyatkozni. És ez a pasi mindenkire figyel! Maximálisan ott van azzal az emberrel akivel beszélget! ( minden részletre emlékszik, horgászat, brit irodalmi klasszikusok...próbálja lesni Ana titkos kívánságait és vágyait...)
      Ja és még szórakoztatja is az éppen egyetem és munka közt lebzselő lányt.
      Élményeket ad nem csak szexuálisan. Repülnek egy csomót...Na nem ömlengek. Azt mondom a pasi tényleg korrekt és mégis Ana hagyja ott???
      Igen egyet kellene értenem Anával, hát hogy képzelte ez a pasi hogy ezt teszi vele??? De hát a csudába is kérte és megkapta. és ezen besértődött???
      A befejezésnél én igazán Greyt sajnáltam, mert nem ezt érdemelte volna.

      Na és neked? Mi a véleményed a könyvről, és a szereplőkről?

      Üdv: Timi

      Törlés
    4. szia!

      Még nem olvastam végig, képtelen voltam :D (2. fejezetmél tartok), de igazából, ahogy fordítom az összefoglalókat és ugye ki kell keresnem a magyar változatból az idézeteket, majdhogynem elolvasom azzal is. Igazából nem nagyon tudok semmit hozzáfűzni, ahhoz, amit írtál, mivel nem olvastam az egész könyvet, de azért azt megjegyezném, hogy mikor részegen hívja és van pofája a lány kérése ellenére odamenni, csak mert neki nem tetszik, hogy részeg és ráadásul lenyomozattja a mobilját... na ne.

      Egyébként meg elég nehéz bármilyen pozitív véleményt mondanom róla, mert én az ilyen típusú regényeket eleve nem szeretem. Még fanfiction-ökben is kerülöm az ilyeneket, mert a hideg ráz tőlük :D Nekem kevés egy szerelem, hogy egy egész könyvet az vigyen a hátán.

      Ez, hogy minden gondolata csakis a férfi körül forog igazából anélkül, hogy igazából egyetlen értelmes beszélgetésük lett volna, nagyon bugyuta és felszínes. Nem is értem, hogy Ana a férfi külsején kívül mit eszik a csávón, miért pont ő az, aki ennyire feléleszti a szexualitását :P Sohasem látott jóképű férfit, vagy most hogy is van ez?

      Törlés
    5. Szia Dóra!

      Igen ezen ne aggódj én is végiggondolkodtam, hogy mi tetszett meg Anának ebben a Greyben. A túl tökéletes pasik mindig gyanúsak...ha valaki túl jól néz ki az gyanús...na ná hogy Kate egyből rátippelt ez meleg! :D

      Oké, akkor nem spoilerezek neked...akkor csak fejezetenként igyekszem betartani a korlátokat és csak adott fejezetről reagálok most már.:)

      Hát kétlem hogy egyáltalán szerelmről van-e itt szó. Ana rajong a pasiért világos. Grey meg nem egyértelmű... Inkább azt vártam, hogy mikor ugratja ki a nyulat a bokorból ez az írónő, amikor láthatnánk Grey igazi arcát, nem csak a szomorkás, melankólikus nyugodt, szoborálarcot. Grey távolságtartó, semmi érzelem az arcán és még igazán humorérzéke sincs. TE jó ég! Látott már testközelből egy ilyen merev embert ez a nő! És komolyan beindult rá???
      Őszintén egy ilyen pasira képtelenség beindulni, az hogy jól néz ki erre nem elég...
      Szóval vártam hátha Greyből előtör a szexállat vagy valami...nem árulom el, hogy megtörtént-e hiszen még nem olvastad;P

      Ana és a jóképűség...hát...az tény van egy pillanat amikor összefutsz egy férfival aki csak neked eszményien jóképű...és akkor az sem érdekel, hogy elérheted-e valaha vagy sem, csodálod mint egy félistent. Ana ezt éli meg. Ok. 21 éves elnézem neki.
      Ráadásul még nem is volt szerelmes, elhiszi, hogy ez a szerelem.

      Anánál a lelki dolgokat figyeltem...majd a fejezeteknél kitérek erre.

      Még a felhívom részegen témához: Nos mit léphetne Grey? A csaj felhívta? Miért pont őt? Miért nem az anyját? Rayt? Persze hogy azt gondolja Grey valamiért a lány mégis rá gondolt részegen. Tudjuk Ana képtelen szóban lekommunikálni bármit is elnézzük neki szegénykém irodalomszakos, csak írásban tud értelmes lenni.
      Totál be van állva, nem kétlem Grey tisztában van vele mik történhetnek egy egyetemista lánnyal KO részegen.
      És mint látjuk is Grey éppen egy zaklatás pillanatában érkezik meg. Ez mondjuk elég nyál a storyban, na de íme az élő példa. Ana nincs éppen sem erőben, sem akaratban azon a szinten, hogy meggyőző ellenállást tudjon mutatni...Grey miatt áll le Jose is!
      Nem egy lányálom hajnalban full részegen a parkban fetrengeni, miközben nem tud magáról. Megértettem Greyt mert nem pasiként, hanem felnőttként viselkedett!

      És ezt csak azért mondom, mert tudom milyen érzés részeg telefont kapni, és ezért megértem Grey reakcióját is...szóval ismét egy élethelyzet, amire azt mondom oké szar a story, gyökérül van megírva, istenem hát nem egy irodalomszakos írta? mindegy...de a helyzetek tudnak életszagúak lenni...

      Törlés
    6. szia!

      Megint nem értünk egyet :) Egy: miért hívná bárki is a szüleit részegen? Nyilvánvaló, hogy az egyetlen pasit fogja hívni, aki eddig egész életében bejött neki. Kettő: nem is ismerik egymást, szóval Ana még ha fel is hívja, nem értem, hogy egyáltalán neki mi köze van ahhoz, hogy ő most részeg. Ha engem egy barátom felhívna részegen, nem basznám fel az agyam és rohannék oda, hogy mit képzel, hanem kb. jót röhögnék rajta, mert tudom, hogy nem egyedül van, aztán majd másnap megbeszéljük. Teljesen logikátlan, hogy Grey mitől borul ki.

      Nem arról van szó, hogy szarul van megírva, csak Grey már annyira irányítani akaróan van megírva, hogy az nem szimpatikus. Mármint egy normális embernek. Rám próbálná erőltetni hogy egyek, az lenne az a pont, hogy akkor szevasz. Nem lehet ennyire jóképű senki sem, hogy feladjam a személyiségem és megmondja, mit csináljak. És most nem a BDSM-ről beszélek, hanem a szexen kívüli életről.

      Egyébként meg hiába jó Grey az ágyban, ha egyébként meg semmiről se lehet vele beszélgetni és semmi humorérzéke. Annak a kapcsolatnak nem sok jövője van.

      Törlés